19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
2. cikk / 19 Egyszemélyes kft. tagjának külföldi munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja ingyenes megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha a társasági szerződés nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a jogviszonnyal kapcsolatban? A kft. utoljára 2022. február hónapban bocsátott ki számlát, azóta semmilyen tevékenységet nem végez. Az érintett tag 2021. október hónap végéig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, 2021. november 1-jétől pedig Németországban van főállású munkaviszonya, mindkét helyen biztosítottnak minősül(t), kapott tajszámot, de a magyar tajszáma is érvényes, magyar lakcímmel rendelkezik. Biztosítottnak minősül a magyar kft.-ben az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel? Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a társas vállalkozói jogviszonyát? Kell valamilyen közterhet fizetni utána, ha semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, illetve be kell adni a '08-as bevallás "M" lapját is, vagy elegendő havonta beküldeni a nullás bevallást? Meg kell szüntetnie a magyar tajszámát, vagy továbbra is jogosult Magyarországon az egészségügyi ellátásokra?
3. cikk / 19 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
4. cikk / 19 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
5. cikk / 19 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
6. cikk / 19 Jogosultság fogyatékossági támogatásra
Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az a személy, aki schizotypiás rendellenességben szenved, egyéb betegségei miatt rokkantnyugdíjas lett, majd az újabb komplex orvosi vizsgálat az egészségi állapotát 47 százalékos mértékűnek értékelte, amely alapján a C2 minősítési csoportba sorolták, és 2016. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap havi 76 630 forint összegben? A következő felülvizsgálat ideje 2020 novemberében lesz.
7. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
8. cikk / 19 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
9. cikk / 19 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
10. cikk / 19 Szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az a Budapesten működő, 100 százalékos szlovák tulajdonban lévő magyar zrt., amely a szlovák állampolgárságú igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak euróban megállapított és havonta fizetett tiszteletdíj után semmilyen közterhet nem fizet? A szlovák állampolgárok elmondásuk szerint rendelkeznek A1 igazolással, és nyilatkozni fognak, hogy Szlovákiában adóznak, így Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. Ebben az esetben nem is kell adóazonosító jelet, illetve taj-t igényelni?
