27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 27 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
3. cikk / 27 Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén
Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
4. cikk / 27 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt
Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
5. cikk / 27 Háztartási munka
Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
6. cikk / 27 Termőföld értékesítése
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni, és ha igen, akkor milyen összegben, ha egy magánszemély értékesíteni kíván egy összesen 20 hektár nagyságú szántót és legelőt, amit 2018-ban az édesapjától kapott ajándékba?
7. cikk / 27 Ingatlan-bérbeadás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
8. cikk / 27 Partnertalálkozó
Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
9. cikk / 27 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
10. cikk / 27 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
