59 cikk rendezése:
1. cikk / 59 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
2. cikk / 59 SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei
Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
3. cikk / 59 Önellenőrzés
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak, ha 2023 januárjában felismerte, hogy 2022. december hónapra tévesen számfejtett 10.000 forint pótlékot a munkavállalója részére, amelyet a 2023. január havi munkabéréből fizetési felszólítással visszakövetelt? Módosítani kell a 2022. december és a 2023. január havi bevallásokat is ebben az esetben? A tévesen elszámolt összeget és az abból levont, majd visszafizetett adót és járulékot a munkáltató által kiállított M30 igazoláson, illetve a járulékigazoláson hogyan kell módosítani?
4. cikk / 59 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
5. cikk / 59 Elhunyt beltag osztaléka
Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
6. cikk / 59 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
7. cikk / 59 Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
8. cikk / 59 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
9. cikk / 59 Két munkáltató
Kérdés: Valóban be kell küldenie az egyik munkáltatónak a '08-as bevallást mindkét kifizetővel összefüggésben abban az esetben, ha a dolgozója egy másik cégnél is teljes munkaidős munkaviszonyban áll? A munkáltató egy kivás cég, amely természetesen fizeti a dolgozó bérét és a közterheket is.
10. cikk / 59 Munkavállaló gyermekének juttatott ajándékutalvány
Kérdés: Milyen adókötelezettségek terhelik a munkáltatót, a dolgozót, illetve a gyermeket abban az esetben, ha a munkáltató által rendezett családi napon a dolgozók kiskorú gyermekeinek személyenként a minimálbér 25 százalékát el nem érő értékű ajándékutalványt ad? A '08-as bevallás melyik sorában kell feltüntetni ezt a juttatást?