Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés értelmében a minimumjárulékfizetése alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha a társas vállalkozó– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő kötelezettségek melletta munkaadót és a munkavállalót a munkaerő-piaci alapba történő befizetések isterhelik. A Ftv. idevágó rendelkezései (40. és 41. §) a munkabér után amunkáltató 3 százalékos munkaadói, míg a munkavállaló 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Családtámogatással kapcsolatos kifizetőhelyi teendők

Kérdés: Változtak-e a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kifizetőhelyi teendők az uniós csatlakozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően nem rendelkezik – az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, a 1612/68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...(eseti kiváláskor), a polgári szolgálat letöltésekor kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a Tbj-tv. 51. §-ában előírt bevallást egyszerűsített formában kell teljesíteni. Az egyszerűsített formában teljesített bevallásban közölni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.