15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Háztartási munka
Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
2. cikk / 15 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 15 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 15 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
5. cikk / 15 Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
6. cikk / 15 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
7. cikk / 15 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
8. cikk / 15 Választás napja
Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
9. cikk / 15 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
10. cikk / 15 Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
