69 cikk rendezése:
21. cikk / 69 Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
22. cikk / 69 Egyéni vállalkozó előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie vagy kell-e szüneteltetnie az egyéni vállalkozói tevékenységét annak a vállalkozónak, aki előrehozott öregségi nyugdíjba kíván vonulni? Amennyiben a nyugdíjazás után tovább folytatja a tevékenységet, mikortól nem kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?
23. cikk / 69 Információ bejelentési kötelezettség teljesítéséről
Kérdés: Hogyan szerezhet információt egy magánszemély arról, hogy a munkáltatója eleget tett-e a bejelentési kötelezettségének vele kapcsolatban?
24. cikk / 69 Szolgálati idő megállapítása nyugdíjra még nem jogosult személy részére
Kérdés: Megtudhatja-e egy 30 éves munkavállaló, hogy eddig hány év szolgálati időt szerzett, illetve hogy milyen nyugellátásra lesz majd jogosult?
25. cikk / 69 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
26. cikk / 69 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?
27. cikk / 69 Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése
Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
28. cikk / 69 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
29. cikk / 69 Többes jogviszonyú biztosított TGYÁS-a
Kérdés: Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított, akinek napi 8 órás köztisztviselői jogviszonya 2008. október 1-jén kezdődött, és jelenleg is fennáll, időközben azonban kiderült, hogy van egy napi 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonya is, amely 2001-től 2009. szeptember 30-ig tart, és 2009 júniusában szülni fog? Amennyiben köztisztviselőként nem kaphat pénzbeli ellátást, akkor a levont pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vissza kell-e részére fizetnie a munkáltatónak? Mindkét munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
30. cikk / 69 Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta
Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?