9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
2. cikk / 9 Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
3. cikk / 9 Adóhatóság telefonos információs rendszere
Kérdés: Milyen feltételekkel vehető igénybe az adóhatóság telefonos információs rendszere, és milyen ügyek intézhetők ilyen módon?
4. cikk / 9 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
5. cikk / 9 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
6. cikk / 9 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
7. cikk / 9 Adókedvezmények elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adókedvezményeket, milyen korlátok vannak, mit kell ellenőrizni a benyújtott igazolásokon, illetve be kell-e kérni az eredeti számlákat annak a dolgozónak az esetében, aki 2005. évre munkáltatói adómegállapítást kért, és lakáscélú hitelről, valamint Sulinetről igazolást csatolt be?
8. cikk / 9 Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése
Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
9. cikk / 9 Elmaradt járulékbevallás pótlása
Kérdés: Milyen nyomtatványokon, bevallásokban teljesíthető a két ország között megkötött szociális egyezmény hatálybalépését követően elmaradt járulékbejelentési és -fizetési kötelezettség utólagos – korábbi évekre vonatkozó – teljes körű rendezése?
