24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
2. cikk / 24 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 24 90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
4. cikk / 24 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
5. cikk / 24 Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási közterheket, vagy 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni a minimálbér alapján az után az öregségi nyugdíjas ügyvezető után, aki tevékenységét megbízottként, nulla forint díjazás ellenében látja el?
6. cikk / 24 Nappali tagozatos kft.-tag jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban áll, milyen bejelentési és fizetési kötelezettségei keletkeznek egy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának, aki alapított egy kft.-t, amelynek tevékenységében személyesen nem vesz részt, csak az ügyvezetői teendőket látja el díjazás nélkül? A tag a társaságból osztalékban részesül.
7. cikk / 24 Kft.-tag előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?
8. cikk / 24 Nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen módon tudja az ügyvezetői munkáját tovább folytatni a nyugdíj szüneteltetése nélkül egy kft. ügyvezető-tulajdonosa, aki 2008-ban vonul nyugdíjba?
9. cikk / 24 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
10. cikk / 24 Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása
Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?