Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig a nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...2023. éve tekintetében kerül figyelembevételre a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során. Például a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők esetében a kereseti korlát számításánál a 2023. év tekintetében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...első napján érvényes minimálbérből kell kiindulni, így a 2023. évi maximum-adóalap 24×232.000 = 5.568.000 forint.Ami a korhatár előtti ellátásra, illetve szolgálati járandóságra vonatkozó kereseti korlátot érinti: a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés:

A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Részlet a válaszából: […] ...Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (éves szinten a minimálbér 18-szorosa) a számítása során biztosítással járó jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást.A kereseti korlátra vonatkozó problémát azonban ez sem oldaná meg.A korhatár előtti ellátásban részesülő személynek a 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza alapján az éves társadalombiztosításijárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza értelmében a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Rendszeres pénzellátás

Kérdés: Rendszeres pénzellátásnak minősül annak a munkavállalónak a munkabére, aki komplex felülvizsgálaton "D" kategóriába került, és rokkantsági ellátást állapítottak meg számára? A munkavállaló szeretne ismét dolgozni, de az ellátást megállapító határozat szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-ának (2) bekezdése, illetve a 13. §-ának (2) bekezdése értelmében a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
1
2
3
15