10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
2. cikk / 10 Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt
Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
3. cikk / 10 Nem főállású kisadózó tételes adója
Kérdés: Vállalhatja magasabb összegű tételes adó fizetését az ellátási alap növelése érdekében egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, ezért jelenleg csak havi 25 ezer forintot fizet, amiért viszont nem szerez semmilyen jogosultságot?
4. cikk / 10 Nem főállású kisadózó keresőképtelensége
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a tételes adót egy saját jogú nyugdíjas kisadózónak abban az esetben is, ha már 3 hónapja keresőképtelen beteg?
5. cikk / 10 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Kell tételes adót fizetnie, és ha igen, akkor milyen összegben annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek gyermeke születik, és a szülés napjától GYES-ben részesül?
6. cikk / 10 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
7. cikk / 10 Egyéni vállalkozás GYED mellett
Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
8. cikk / 10 Egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
9. cikk / 10 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
10. cikk / 10 Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
