TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy annak, aki egy­idejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban áll, a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát, és az ellátás összegét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni és megállapítani.Ugyanez vonatkozik a gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján

Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetébena keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, azellátás mértékét, összegét külön-külön kell megállapítani. Ugyancsakkülön-külön kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...fennálló több biztosítási jogviszony esetén akeresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, azellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kellmegállapítani. E rendelkezés vonatozik arra az esetre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...az egyidejűleg fennálló többbiztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegétmindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.Ha a munkavállaló egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...alatt 365 napnál több szolgálati időre tegyen szert, akárhány egyidejűleg fennálló jogviszonnyal is rendelkezik. A biztosított leendő nyugellátásának a mértéke alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló (nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.