96 cikk rendezése:
1. cikk / 96 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
2. cikk / 96 Egyéni járulékok elmaradt munkabérből
Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
3. cikk / 96 Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
4. cikk / 96 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 3 éve dolgozik munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál, 2020. szeptember 10-től kórházi ápolásban részesült 2020. szeptember 25-ig, és előreláthatólag még hosszú ideig keresőképtelen lesz?
5. cikk / 96 Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása
Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
6. cikk / 96 Ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
7. cikk / 96 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
8. cikk / 96 Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély
Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
9. cikk / 96 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
10. cikk / 96 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?