14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 14 Megbízott táppénzjogosultsága
Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
3. cikk / 14 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
4. cikk / 14 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
5. cikk / 14 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?
6. cikk / 14 Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt
Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
7. cikk / 14 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
8. cikk / 14 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
9. cikk / 14 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
10. cikk / 14 Rokkantsági ellátás megállapítása
Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
