14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
2. cikk / 14 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye külföldi családi pótlék esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye egy 2021-ben kifizetésre kerülő megbízási díj számfejtése során az alábbi esetben? A megbízottnak, egy jelenleg 80 éves román állampolgár anyának, Romániában született mind a 4 gyermeke, akik közül kettő még gyermekkorában Romániában elhunyt. Körülbelül 10 éve az anya és az élő gyermekek (40 és 50 éves) is magyar állampolgárok, magyar állandó lakcímmel, az anya a nyugdíját is a magyar nyugdíjfolyósítótól kapja. Az anya kapott családi pótlékot Romániában, de ezt nem tudja igazolni, nyilatkozott a kifizetésről, illetve bemutatta a születési és a halotti anyakönyvi kivonatokat. A NAV állásfoglalása szerint a magánszemély csak abban az esetben veheti igénybe ezt a kedvezményt, ha a Cst. szabályai alapján Magyar-országon jogosult a családi pótlékra, és rendelkezik Magyarországon adóköteles, az Szja-tv. 29/D. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jövedelemmel. Ha az anya a magyar szabályok alapján nem jogosult családi pótlékra, vagy a gyermekei-re tekintettel nem volt családi pótlékra jogosult Magyarországon 12 évig, akkor nem érvényesítheti a kedvezményt, függetlenül attól, hogy korábban Romániában nagycsaládosként volt jogosult támogatásra.
3. cikk / 14 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
4. cikk / 14 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
5. cikk / 14 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
6. cikk / 14 Gyámolt gyermek nagykorúvá válása
Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
7. cikk / 14 Külföldi munkavállaló családi kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyarországon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
8. cikk / 14 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
9. cikk / 14 Szlovákiában élő magyar állampolgár családi kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a 2011-es személyijövedelemadó-bevallásban az a magyar állampolgárságú édesapa, akinek a jövedelme Magyarországon bejelentett munkaviszonyából származik, a MÁK határozata alapján itt jogosult nevelési ellátásra, de szlovák állampolgárságú feleségével és 2011-ben született szlovák állampolgárságú gyermekével életvitelszerűen Szlovákiában él?
10. cikk / 14 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
