58 cikk rendezése:
1. cikk / 58 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
2. cikk / 58 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
3. cikk / 58 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
4. cikk / 58 CSED-jogosultság
Kérdés:
CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.
5. cikk / 58 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
6. cikk / 58 Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő
Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
7. cikk / 58 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
8. cikk / 58 Kisadózó bt. végelszámolása
Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
9. cikk / 58 Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
10. cikk / 58 Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
