15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
2. cikk / 15 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 15 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
4. cikk / 15 Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása
Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
5. cikk / 15 Kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
6. cikk / 15 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
7. cikk / 15 Ügyvezető díjazásának eho-ja
Kérdés: Helyesen gondolja-e a gazdasági társaság, hogy amennyiben a minimálbér 30 százalékát meghaladó díjazást fizet az ügyvezetőnek, akkor csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tagi jogviszony alapján, ugyanakkor, ha ezen összeg a minimálbér 30 százaléka alatt lesz, a tételes eho mellett a százalékos egészségügyi hozzájárulást is szükséges megfizetni?
8. cikk / 15 Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése
Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
9. cikk / 15 Bt. üzletvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
10. cikk / 15 Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében
Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
