56 cikk rendezése:
1. cikk / 56 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
2. cikk / 56 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
3. cikk / 56 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
4. cikk / 56 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
5. cikk / 56 Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén
Kérdés:
Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?
6. cikk / 56 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
7. cikk / 56 Tartásdíj
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
8. cikk / 56 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
9. cikk / 56 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
10. cikk / 56 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?