18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Egészségkárosodási járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig a katasztrófavédelemnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alapján folytatta a tevékenységét, most azonban – egészségi állapotára tekintettel – egészségkárosodási járadékra vált jogosulttá? A járadékból nyugdíjjárulék kerül levonásra.
2. cikk / 18 Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
3. cikk / 18 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt
Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
4. cikk / 18 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
5. cikk / 18 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
6. cikk / 18 Külföldi munkavállaló családi kedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyarországon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
7. cikk / 18 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
8. cikk / 18 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
9. cikk / 18 Szolgálati idő
Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
10. cikk / 18 Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása
Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
