14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Korkedvezmény
Kérdés:
Mikor mehet nyugdíjba az az 1964-ben született férfi, aki 5 év 63 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?
2. cikk / 14 Gyermekápolási táppénz külföldi előzmény esetén
Kérdés: Mennyi lesz a GYÁP alapja, illetve mértéke annak az édesanyának az esetében, aki 2020. november 2-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és a 2020. november 24-től november 30-ig terjedő időtartamra gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt? Az anya Magyarországon volt biztosított 2009. október 1-jétől 2015. április 17-ig, majd Németországban biztosított (E104 nyomtatvány szerint) 2015. május 6-tól 2019. május 12-ig, 2018. május 14-én gyermeke született, Magyarországra visszatérve álláskeresési járadékban részesült 2019. április 17-től 2019. május 1-jéig, GYED-ben részesült 2019. május 1-jétől 2020. július 31-ig (veszélyhelyzet miatt), GYES-ben részesül 2020. július 1-jétől jelenleg is. A szerződés szerinti jövedelme 300 000 forint/hó. Korábbi GYED-alapja 4966,67 forint/nap. A kedvezményszabályt lehet érvényesíteni ebben az esetben?
3. cikk / 14 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
4. cikk / 14 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
5. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű személy ellátásai
Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.
6. cikk / 14 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy ellátásai
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, illetve állása elvesztése esetén munkanélküli-ellátásra a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie?
7. cikk / 14 Munka nélküli személy nyugdíjazása
Kérdés: Ki kezdeményezheti, illetve hol kell kezdeményezni a munka nélküli személy korlátozott összegű előrehozott öregségi nyugdíjának igénylését abban az esetben, ha a korábbi foglalkoztatója megszűnt?
8. cikk / 14 Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó közterhei, ellátásai
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adót kell fizetnie 2012. január 1-jétől a korábban előrehozott öregségi nyugdíjban, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak? Kell-e fizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, ha igen, jogosult lesz-e ez alapján táppénzre? Részesülhet-e továbbra is jövedelempótló ellátásban?
9. cikk / 14 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalók táppénze, munkanélküli-ellátása
Kérdés:
Jogot szereznek-e táppénzre és munkanélküli-ellátásra azok a munkavállalók, akik 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, és ezért fizetniük kell a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot is?
10. cikk / 14 Táppénz összegének a kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011. február 21-től áll a munkáltató alkalmazásában, 2011. szeptember 5-től keresőképtelen, 2011. szeptember 22-ig betegszabadságot kapott, és szeptember 23-tól táppénzre jogosult? Mennyi a dolgozó folyamatos biztosítási ideje, ha 2008. december 10-től 2009. március 12-ig munkanélküli volt, 2009. március 13-tól december 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. január 5-től április 4-ig ismét munkanélküli volt, 2010. április 7-től december 20-ig munkaviszonyban állt, majd december 22-től 2011. január 20-ig munkanélküli volt? A munkavállaló 258 naptári napra járó 2010. évi 719 980 forint összegű keresetét, vagy a 2011. szeptember 22-től visszaszámított 180 napi keresetét kell-e figyelembe venni a táppénzalap kiszámításánál?