6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
2. cikk / 6 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
3. cikk / 6 Táppénz alapja, időtartama
Kérdés: Meddig lesz jogosult táppénzre, és mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak, aki 2018. február 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2018. június 4-től keresőképtelen, és betegszabadságát már kimerítette, így az első naptól táppénzt kap? A dolgozó munka-bére 300?000 forint/hó, előzetes szerződéses munkaviszonya 2017. április 3-tól 2017. április 23-ig tartott, és e jogviszonyában bekövetkezett üzemi balesetéből kifolyólag baleseti táppénzben részesült 2018. január 31-ig.
4. cikk / 6 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
5. cikk / 6 Betegállomány próbaidő alatt
Kérdés: Milyen napi alapösszeggel és hány napra köteles táppénzt folyósítani az a cég, amely 2007. február 20-ától munkaviszonyt létesített egy munkavállalóval, melyet 2007. február 28-án próbaidőn belül megszüntetett, a munkavállaló azonban 2007. február 26-ától keresőképtelen beteg volt, ezért részére 2007. február 26-ától február 28-áig betegszabadság került kifizetésre, 2007. március 1-jétől pedig táppénre jogosult? A dolgozó többéves folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, mely 2006. december 30-án szűnt meg. A dolgozó 2007. január 2-ától 2007. február 19-éig passzív táppénzben részesült.
6. cikk / 6 Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?