Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...pontjainak hatálya alá tartozó jövedelmek maximum-alapja tekintetében valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál figyelembe veendő jövedelmet csökkentő tényezőként jelöli meg, függetlenül attól, hogy utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében. Ezt a maximum-adóalapot csökkenti (többek között) az érintett Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, így például a számára ténylegesen kifizetett tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködőidíj-kiegészítéskéntkell megállapítani a tag részére kifizetett osztalékból és/vagy az adóévbenjóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalékból azt a részt, amely atag által a személyes közreműködésért ténylegesen felvett jövedelem és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...(Magyarországon a mentesítés elvére tekintettel adóterhetnem viselő járandóságnak minősül), és így összevont adóalapba tartozó,adóelőleg-alapot képező jövedelem nem keletkezik Magyarországon, de a Tbj-tv.4. § k) pontjának 2. alpontja értelmében a térítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pont].– A társas vállalkozás a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határt meghaladó jövedelemrészt nyugdíjasesetén is terheli a különadó-fizetési kötelezettség.A különadó előlegét a személyi jövedelemadóhoz hasonlóanlevonja a munkáltató, kifizető. Ha a kifizető nem von le különadó-előleget,akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése].Továbbá a többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékfizetésének alapjaaz Eva-tv.-ben meghatározott adóalap (adóelőleg-alap) 4 százaléka [Tbj-tv. 29/A§ (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemnek kell tekinteni.Tehát személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egyáltalán nem terheli a tagot sem az osztalékelőleg, sem az osztalék összege után.Az Eva-tv. azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Kiegészítő tevékenységű tag közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek terhelik azt az evaalany kft.-t, amelynek öregségi nyugdíjban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató tagja a cégtől jövedelemben részesül? Mi a tag kötelezettsége? Mi a fizetési kötelezettség, ha 2004-ben nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság döntésétől függ -, akkor nincs baleseti járulék, de a tételes eho-t ebben az esetben is meg kell fizetni.Az osztalék (osztalékelőleg) nem alapja sem járuléknak, sem egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2