Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyihozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonásikötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-),egészségbiztosítási-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...díjazást az ennek megfelelő időpontbankell kifizetni. Ugyanakkor – és ez viszont munkajogi sajátosság – legalábbhavonta ilyen esetben is előleget kell fizetni. A vállalkozási, megbízási díj a feladat elvégzése, illetve -vállalkozás esetében – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevontadóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnekazon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembevenni. A megbízási jogviszonyból származó díjazás az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles jövedelemnekszámít, melyből a munkáltatónak az Szja-tv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelőenszemélyijövedelemadó-előleget is le kell vonnia. Ezek után már talán az semkétséges, hogy a munkáltatónak a részmunkaidős munkavállalója után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni -, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...az átalányadózást választóként a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka, míg a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. g) pontja értelmében fennáll.[A járulékalapot képező jövedelem – Tbj-tv. 4. § k) pontja – lényegében megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami megbízás esetében vagy a megbízási díj 10 százalék költséghányaddal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az evás egyéni vállalkozónak az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a munkaviszony megszűnése napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.