115 cikk rendezése:
1. cikk / 115 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 115 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
3. cikk / 115 Biztosítási kötelezettség elbírálása megbízási jogviszonyban
Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társasháznak abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a számvizsgálói feladatok ellátására egy főállású munkaviszonnyal rendelkező magánszeméllyel? A megbízási díj éves összege 200 000 forint, amely év végén egy összegben kerül kifizetésre.
4. cikk / 115 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
5. cikk / 115 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
6. cikk / 115 Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
7. cikk / 115 Megbízott biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettség egy 2021. július hónapban kifizetett 18 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a kifizetés vonatkozási ideje a 2021. február 8. és 2021. június 25. közötti időszak, és a megbízott 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott? A kérdés azért merült fel, mert ugyanezen megbízott részére 324 000 forint összegű megbízási díj került kifizetésre a 2021. február 8. és 2021. április 26. közötti időszakra, amely alapján a kifizető megállapította a biztosítási kötelezettséget, illetve 6000 forint a 2021. június 14-től június 26-ig tartó 13 napra, amely alapján biztosítási kötelezettség nem keletkezett.
8. cikk / 115 Magánszemély megbízó
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
9. cikk / 115 Szakértő költségátalánya
Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
10. cikk / 115 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
