Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget is. Az Eb-tv. 39/A. §-a alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíj melletti keresetek vizsgálata

Kérdés: Milyen segítséget vehet igénybe az a nyugdíjas munkavállaló, aki nagyon bonyolultnak tartja a nyugdíj melletti kereset vizsgálatát?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatási szervek helyzetét. Már nem kell az általánosszabályoktól eltérő egyéni járulék és személyijövedelemadó-előleg levonást,valamint a több évvel korábban kiszámított nyugdíj alapját képező átlagkereset90 százalékának évenkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni -, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a táppénz egyaránt az összevont adóalap része, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem, tehát az ezekhez kapcsolódó kamat is ebbe a kategóriába került.Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.