23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Megbízás külföldi munkaviszony mellett
Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
2. cikk / 23 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
3. cikk / 23 Kiküldetés
Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
4. cikk / 23 Lengyel állampolgárok foglalkoztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
5. cikk / 23 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
6. cikk / 23 Dolgozói részvényjuttatás
Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
7. cikk / 23 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
8. cikk / 23 Közterhek több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén előadásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
9. cikk / 23 Részvényvételi opció juttatása munkavállaló részére
Kérdés: Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
10. cikk / 23 Szerb állampolgár közterhei
Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
