Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] ...§-ai).Kifizetőnek a játékvezető részére jövedelmet juttató egyesület minősül [Art. 7. § 31. pont a) alpont]. A kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség terheli [Szja-tv. 46. § (1) és (3) bekezdései]. Az adóelőleg megállapítása során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállaló kártérítési felelőssége

Kérdés:

Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató követelését a munkabérből levonhatjaa) munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered.A (3) bekezdés pedig azt rögzíti, hogy tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Munkavállalói munkabérnek minősül a kormányzati szolgálati, közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...százalék mértékre növelésével a távolléti díj pozíciója már kedvezőtlenebb lett, mert a távolléti díjból a személyijövedelemadó-előleg mellett társadalombiztosítási járulék is levonásra kerül.Ezzel szemben a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem képezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szülői szabadság tartamára járó távolléti díj

Kérdés:

Az Mt. 146. §-ának (5) bekezdése szerint a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, az Eb-tv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
A bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja- és adóalap-kedvezményekkel és/vagy 10 százalék nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével vagy más számítási módszer alkalmazása jogszerű? Ha lehet, példával mutassák be a követendő eljárást számszakilag.

Részlet a válaszából: […] ...hogy a nettó összegre gondoljunk, de ez megítélésünk szerint félrevisz. Egyrészt a nettó összeg attól is függ, hogy az érintett az adóelőleg levonásával összefüggésben miként nyilatkozik, másrészt az ellátást terhelő nyugdíjjárulék szintén a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...-, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni, tehát azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenységből származó járulékalapot képező (azaz az Szja-tv. szerint az adóelőleg--alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem eléri-e havi szinten a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Letiltás ösztöndíjból

Kérdés: Mely esetben érvényesíthető az ösztöndíjban részesülő személy ösztöndíjára kiadott munkabérletiltás, illetve mentesíthető-e a letiltás hatálya alól a juttatott ösztöndíj, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi-jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel.Az Szja-tv. 1. számú melléklete az adómentes bevételek körébe sorolja a tanulmányokhoz vagy akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget is. Az Eb-tv. 39/A. §-a alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3
4