Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

116 cikk rendezése:

1. cikk / 116 Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

2. cikk / 116 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

3. cikk / 116 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

4. cikk / 116 Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

5. cikk / 116 Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

6. cikk / 116 Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

7. cikk / 116 Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

8. cikk / 116 Munkavállalás céges rendezvényen

Kérdés:

Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

9. cikk / 116 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

10. cikk / 116 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?