Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] A CSED-re való jogosultság egyik legfontosabb feltétele, hogy a jogosult biztosított a folyósítás ideje alatt semmilyen jogviszonyban ne folytasson keresőtevékenységet, ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, mert az természetesen nem szakítható meg ekkor sem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...számlán a kifizető felé jelzi a jogállását bizonyító közokirat számának feltüntetésével, akkor a kifizetésből nem kell adóelőleget és társadalombiztosítási járulékot levonni, a kifizetőnek sem keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...is alátámasztja, akkor költségként elszámolható pl. a mosógép vagy a tűzhely beszerzési értéke is.A bérlő személyének az adóelőleg megállapítása során lesz különös jelentősége.Abban az esetben ugyanis, ha a bérlő kifizető, akkor az összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Megbízási díj

Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem – többek között – az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. A megbízás önálló tevékenységnek minősül, így most azt kell megvizsgálnunk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Magánszemélyek különadójának megszűnése

Kérdés: Valóban megszűnik a magánszemélyek különadója? Amennyiben igen, akkor mikortól és hogyan kell rendezni a korábban különadóalapot képező juttatások utáni közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékot -, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből.A munkáltatónak ezen túlmenően az előbbieknek megfelelően módosítania kell a jövedelemszerzés bevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...ellátások összegét.A családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására a foglalkoztató köteles, ha az Szja-tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, de a biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Hat hónapon túli munkabérelőleg

Kérdés: A munkavállalót vagy a munkáltatót terheli a 16 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkáltató 6 hónapon túli munkabérelőleget ad a munkavállaló részére? Keletkezik ehofizetési kötelezettség ez után a kifizetés után?
Részlet a válaszából: […] ...napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani."A munkáltató által a magánszemélynek adott munkabérelőleg mint a magánszemély által még meg nem szolgált összeg, szintén kamatkedvezményből származó jövedelmet keletkeztet. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...alá. Mindez azt jelenti, hogy az osztrák magánszemélyadóazonosítóval kell hogy rendelkezzen, jövedelmeiből a kifizető cégnekszja-előleget kell levonnia, melyet a 08-as bevallásban be kell vallania és bekell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nemönálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-benszabályozott kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.