Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...bruttó összegnek tekintendő, és utána a munkavállalót terheli az szja-fizetési kötelezettség, melyet a kifizető munkáltató köteles adóelőleg címen tőle levonni, míg a cafeteria-juttatás címen megítélt 62?500 forint "nettó" összegnek tekintendő, és azután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem után.Mindezekre tekintettel a volt munkáltató részéről az Mt. 82. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...pont] a magánszemély adóköteles bevételének számít, melynek egésze jövedelem. Utána a kifizetőt a 16 százalékos személyijövedelemadóelőleg-levonási kötelezettségen túl – biztosítási kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Az adóköteles rész után a magánszemély az összevont adóalap részeként progresszív adót fizet.A kifizetőnek a juttatás adóelőlegét a munkaviszonyból eredő pénzbeli kifizetésből kell levonnia, de a levonás sikerétől függetlenül a juttatást követő hónap 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg ha az állami végkielégítés, akkor annak az egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek az ehhez kapcsolódó részét annyiszor kell a kifizetés évében jövedelemként, illetve levont adóelőlegként figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.