Közhasznú alapítvány által szervezett rendezvény

Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány közhasznúságának megítéléséhez a Civil-tv. 2. §-ának 20. pontját kell segítségül hívnunk, mert ez határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát, ami egyik feltétele a közhasznú jogállás megszerzésének. A törvényi fogalom szerint közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel előnyugdíjba az az 1954. január 28-án született nő, aki 42,5 év szolgálati idővel rendelkezik, egy főiskolás gyermeke van, és jelenleg szociális segélyben részesül? Csökkentett lesz ebben az esetben az ellátás összege?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregségi nyugdíjforma a 2011. évi CLXVII. tv. 2012. január 1-jével történő hatálybalépésével megszűnt. Az 1954-ben született személyek legkorábban a 63. életév betöltését követő 183. napon szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra, feltéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLXVII. tv. rendelkezései szerint 2012. január 1-jétől – többek között – sem előrehozott öregségi nyugdíj, sem pedig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj nem állapítható meg. Következésképp az 1952-ben született személy legkorábban a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Munka nélküli személy nyugdíjazása

Kérdés: Ki kezdeményezheti, illetve hol kell kezdeményezni a munka nélküli személy korlátozott összegű előrehozott öregségi nyugdíjának igénylését abban az esetben, ha a korábbi foglalkoztatója megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdőnaptól nem állapítható meg. (Azaz a jelzett időponttól nem állapítható meg előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Valóban elmehet még előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjba az 1953-ban született férfi, ha rendelkezik 40 év szolgálati idővel?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj 2011. de­cember 31-ét követő kezdőnaptól nem állapítható meg. Vagyis 2011. december 31-ét követően nem állapítható meg előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni.Az Eho-tv. változásai 2004-benNem kell megfizetni a százalékos mértékű eho-t a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...vagy magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék+a tagdíj 7 százalék, továbbá az egészségbiztosítási járulék 3 százalék). Az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a szóban forgó dolgozó után a munkáltatót tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.