Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jövedelemként adókötelesnek minősül, utána a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Ez alól kizárólag az a közösségi koordinációs szabályok hatálya alá tartozó személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján 2014. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.A hallgatói munkaszerződés tehát mindenképpen feltétele a hallgató szakmai gyakorlat alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításikötelezettség nem állapítható meg, járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.Ilyenkor azonban figyelemmel kell lenni az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésére is,mely szerint abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képezőjövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségmégsem áll fenn, akkor az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendőjövedelem után a 27 százalékos ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...70. §) juttatások után a kifizetőnek kell 16 százalék szja-t (Szja-tv. 69. §) és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 3. § ba) pont] fizetnie, a meghatározott 1,19-szeres adóalap után.A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kutatási tanulmány díjának közterhei

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett jövedelem (bevétel-költség hányad)után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli[Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének aa) pontja]. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 186. számában – 2010.12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...díjas tevékenység két részre bontható. Azelőállítás körülményeinek függvényében járhat díj a találmány elkészítéséért,létrehozásáért, másrészt pedig a felhasználás jogának átengedéséért. A kéttevékenység utáni adózás és járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad alkalmazása esetén a számlázottbevétel 90 százaléka után keletkezik a járulékfizetési kötelezettség, feltévehogy ennek alapulvételével a biztosítási kötelezettség megállapítható. Máskéntfogalmazva, ha a magánszemély részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Üdülési csekk nyilvántartása, bevallása

Kérdés: Kell-e név szerinti jelentést küldeni az APEH-nak a 2009-ben kiosztott 71 500 forint/év/fő összegű üdülési csekkekről, vagy elég egy nyilvántartás erről a juttatásról?
Részlet a válaszából: […] ...adózó" körből kimaradt juttatásokhoz – ajuttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót (és 27 százalék járulékot, vagyehót) kell fizetnie. "Kedvezményesen" adózó juttatássá válik az üdülési csekk,üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.
1
2
3
4