39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 39 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
3. cikk / 39 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
4. cikk / 39 Amerikában szerzett szolgálati idő
Kérdés: Beszámítanak a szolgálatai időbe az Amerikai Egyesült Államokban ledolgozott évek annak a magyar állampolgárnak az esetében, aki 2002-től 7 évet kinn dolgozott, azt követően itthon, és 2015. júliustól előreláthatólag 5 éves időtartamot ismét Amerikában fog tölteni?
5. cikk / 39 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
6. cikk / 39 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
7. cikk / 39 Osztalék ehója
Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
8. cikk / 39 Nyugdíj összegének megtérítése korengedményes nyugdíjazás esetén
Kérdés: Korengedményes nyugdíjazás esetén megengedik-e a jogszabályok, hogy a dolgozó és a munkáltató írásos megállapodásban rögzítse, hogy a dolgozó a munkáltatójának befizeti a nyugdíj összegét, a munkáltató pedig kezdeményezi a nyugdíjazást, és kifizeti a megelőlegezendő pénzösszeget a nyugdíjintézetnek?
9. cikk / 39 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
10. cikk / 39 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?