Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Ebben az esetben a jövedelemből a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni, a kifizetőnek pedig a 19,5 százalékos ehót kell megfizetnie.Amennyiben a tulajdonos vezető tisztségviselő, vagy a társaság tevékenységében tagként személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szja-fizetési kötelezettség, a társas vállalkozást 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése].Ha az elengedés a magánszemély és a gazdálkodó szervezet között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...díjas tevékenység két részre bontható. Azelőállítás körülményeinek függvényében járhat díj a találmány elkészítéséért,létrehozásáért, másrészt pedig a felhasználás jogának átengedéséért. A kéttevékenység utáni adózás és járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...nincs biztosításikötelezettséggel járó jogviszony, ezért a kifizetéskor a magánszemélytjárulékfizetési kötelezettség nem terheli. Az Eho-tv. szabályai szerint azonbana biztosító mint kifizető a belföldi magánszemélynek egyéb jövedelemnekminősülő kifizetést teljesít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Tanulmányi támogatás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás és a hallgató között nem áll fenn, azegyéb jövedelem egyébként sem képez társadalombiztosításijárulék-alapot, így azEho-tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a kifizetőnek 11 százalékosegészségügyi hozzájárulást kell a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta az említett összeghatárt -, akkor a százalékoseho a versenybírót terheli.) Az említett nyilatkozat hiányában az adott bevételadókötelezettségének jogcímét a felek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Tanulmányi szerződés költségeinek közterhei

Kérdés: Egy bt. volt munkavállalójával – aki jelenleg nappali tagozatos hallgató – tanulmányi szerződést kötött, és tanulmányi támogatásként havi 50 000 forintot juttat számára. Milyen járulékot kell a munkáltatónak fizetnie, és mit kell levonni a hallgatótól?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság és a hallgató között nem áll fenn, az egyéb jövedelem egyébként sem képez társadalombiztosításijárulék-alapot, így az Eho-tv. 3. § (1) bekezdése alapján a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell a támogatás összege után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülnek járulékalapot képező jövedelemnek.De nem kell utánuk százalékos egészségügyi hozzájárulást sem leróni, mivel az Eho-tv. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében az adóterhet nem viselő járandóság nem alapja egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.