54 cikk rendezése:
21. cikk / 54 Bérbeadás adóalapjának meghatározása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
22. cikk / 54 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
23. cikk / 54 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
24. cikk / 54 Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése
Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
25. cikk / 54 Megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető
Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy kft.-nek az ügyvezetői teendőket nulla forint összegű megbízási díj ellenében ellátó tag után? A tag nem áll máshol munkaviszonyban, fizeti maga után a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot.
26. cikk / 54 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
27. cikk / 54 Nyugdíjas tag foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
28. cikk / 54 Osztalék ehója
Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
29. cikk / 54 Nyugdíj folyósításának szüneteltetése
Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
30. cikk / 54 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?