Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,– a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK euró-pai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR--szám vagy szakmakód,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján 2014. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Munkáltató által fizetett szakképzés közterhei

Kérdés: Milyen közterhei vannak a munkáltató által fizetett szakképzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerinti munkabéren kívüli juttatásnak minősül, melynek 1,19-cel növelt összege után 16 százalékos szja-t és 10 százalékos ehót kell fizetni.Az említett összeghatárt meghaladó összeg után pedig a 16 százalékos szja-n túl 27 százalék ehót kell leróni.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás értéke az érintett összevont adóalapbatartozó egyéb jövedelmének tekintendő, ami után a kifizetőt 27 százalékos ehoterheli. Más megközelítésben – egy adóellenőrzés során – előfordulhataz is, hogy a társas vállalkozás adott tagja esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.