Kölcsön kamata

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
Részlet a válaszából: […] ...meg és von le az Szja-tv. 46. §-ának alkalmazásával. A kifizetőt 2018-ban 19,5 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás (Eho-tv. 2. §), 2019-ben ugyanekkora mértékű szociális hozzájárulás terheli az egyéb jövedelem jogcímén juttatott kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást alapesetben a kifizető köteles megfizetni, azonban kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szja-fizetési kötelezettség, a társas vállalkozást 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése].Ha az elengedés a magánszemély és a gazdálkodó szervezet között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Követelés értékesítésének közterhei

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
Részlet a válaszából: […] ...(fizette) ki vagy folyósítja (folyósította)."Amennyiben a magánszemélynek az ügylet során jövedelmekeletkezik, a kifizetőnek az Eho-tv. 3. § (1) bekezdése értelmében 27százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...díjas tevékenység két részre bontható. Azelőállítás körülményeinek függvényében járhat díj a találmány elkészítéséért,létrehozásáért, másrészt pedig a felhasználás jogának átengedéséért. A kéttevékenység utáni adózás és járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagság megszüntetése

Kérdés: Kell-e ehót fizetni, illetve hogy alakul az szja-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy 1997-ben kötött önkéntes nyugdíjpénztári tagságot 2009-ben, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt felmond a jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a 47. § (1) bekezdésealapján az adótábla legmagasabb adókulcsával adóelőleg megállapítására éslevonására köteles.Az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján amagánszemélyt az összevonandó jövedelme után 11 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...nincs biztosításikötelezettséggel járó jogviszony, ezért a kifizetéskor a magánszemélytjárulékfizetési kötelezettség nem terheli. Az Eho-tv. szabályai szerint azonbana biztosító mint kifizető a belföldi magánszemélynek egyéb jövedelemnekminősülő kifizetést teljesít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Tanulmányi támogatás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás és a hallgató között nem áll fenn, azegyéb jövedelem egyébként sem képez társadalombiztosításijárulék-alapot, így azEho-tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a kifizetőnek 11 százalékosegészségügyi hozzájárulást kell a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezikjárulékfizetési kötelezettsége a külföldi kiküldetésből származó jövedelemután. E jövedelemtípus után azonban az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontjaalapján a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
1
2