43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 43 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
3. cikk / 43 Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
4. cikk / 43 Horvát állampolgár családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra egy horvát állampolgár abban az esetben, ha Magyar-országon dolgozik?
5. cikk / 43 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
6. cikk / 43 Egyes meghatározott juttatások ehója
Kérdés: Hogyan kerülheti el a külföldiek után keletkező egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget egy magyar kft., amely külföldön rendezett éves régiós értékesítési konferenciáján egyes meghatározott juttatásokat, pl. üzleti ebédet juttat a résztvevőknek, amelynek 1,19-szeres értéke után megfizetik a személyi jövedelemadót? A konferencia résztvevőinek 10 százaléka belföldi illetőségű, a többi EU-s, illetve harmadik országbeli állampolgár.
7. cikk / 43 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
8. cikk / 43 Szlovák állampolgár családtámogatási ellátásai
Kérdés: Igénybe vehet valamilyen ellátást a gyermekei után az a szlovák állampolgár, aki a feleségével és a gyermekeivel már hosszabb ideje Magyarországon él, és rendelkezik itteni lakcímmel is? Amennyiben jogosult bármilyen ellátásra, hogyan tudja azt megigényelni?
9. cikk / 43 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Elmehet korhatár előtti nyugdíjba egy 1953. július 23-án született személy, aki 47 év igazolt munkaviszonnyal rendelkezik?
10. cikk / 43 Nyugdíjemelés megbízási díj alapján
Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?