22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
2. cikk / 22 1954-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1954. november 25-én született férfi, aki 1969 júliusa óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 1972. június 12-től a MÁV-nál dolgozik, 10 és fél évet töltött korkedvezményes munkakörben, vonatvezető beosztásban?
3. cikk / 22 1954-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Elmehet-e nyugdíjba 2011 decemberében az az 1954. szeptember 6-án született férfi, akinek 2006. július 1-jéig 33 év igazolt szolgálati ideje volt, amelyből 18 év 8 hónapot korkedvezményes munkakörben töltött? 2006. július 1-jétől jelenleg is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de már nem korkedvezményes munkakörben, tehát decemberre 38 év és 6 hónap ledolgozott munkaviszonya és 3 év korkedvezménye, azaz 41 év 6 hónap szolgálati ideje lesz. Mennyi ideig kellene fizetnie a munkáltatónak a nyugdíjat?
4. cikk / 22 Rokkantnyugdíjas nő előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.
5. cikk / 22 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Korkedvezménnyel mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1953 márciusában született, jelenleg 38 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi? A munkáltató által fizetendő korengedményes nyugdíjazásra nincs lehetőség.
6. cikk / 22 1952-ben született közalkalmazott
Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
7. cikk / 22 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
8. cikk / 22 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
9. cikk / 22 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
10. cikk / 22 Nyugdíjra jogosulttá vált személy munkavállalói járuléka
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor a foglalkoztatónak nem kell munkavállalói járulékot levonnia a nyugdíjra jogosulttá váló munkavállalójától? Elég-e, ha valaki az életkora szerint jogosulttá vált a nyugdíjazásra, de nem veszi igénybe az ellátását, vagy szükség van a szolgálati időre vonatkozó adatokra is? Hol szerezhetők be a szükséges adatok és igazolások?
