Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...vélelmezni kell.) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni: – azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt; – az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát,amelyre 2011. december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...jogutód nélkülmegszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosításipénztárnál terjeszthető elő. Az egyéni vállalkozók – az előírt nyomtatványon – szintén atelephelyük szerint illetékes megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag társas vállalkozások tagjaként, egyéni vállalkozóként, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők tekintetében nem lehet alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.