12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 12 Ingóság értékesítéséből származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e százalékos ehót fizetni az ingóság értékesítéséből származó jövedelem után?
3. cikk / 12 Orvosi praxis értékesítéséből származó bevétel
Kérdés: A személyi jövedelemadón kívül milyen járulékokat kell megfizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eladónak abban az esetben, ha orvosi praxisjog eladásából származóan az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelemnek minősülő bevétele lesz?
4. cikk / 12 Külföldi kifizető által adott nyeremény közterhei
Kérdés: Kifizetőnek minősül-e az a Magyarországon telephellyel nem rendelkező angol adóalany, aki az adóhatósághoz bejelentkezett, és csomagküldő szolgálati tevékenységre (távértékesítés) adószámot kapott? A cég egy nyereményjátékot szervez, amelynek során néhány magyar női magazinban nyereményszelvényeket helyeznek el, amelyek visszaküldése esetén az olvasó egy aranygyűrűt kap. Keletkezik-e ez után bármilyen adófizetési kötelezettség?
5. cikk / 12 Egyéni vállalkozó adóbevallása
Kérdés: Kell-e személyijövedelemadó-bevallást beadnia annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006-ban egész évben betegállományban volt, ezért a táppénzen kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkezett? Melyik sorban kell feltüntetni a táppénz összegét?
6. cikk / 12 Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja
Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
7. cikk / 12 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
8. cikk / 12 Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai
Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
9. cikk / 12 Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
10. cikk / 12 Versenydíj utáni közterhek
Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?