41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
2. cikk / 41 Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén
Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
3. cikk / 41 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 41 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
5. cikk / 41 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Megoldást jelenthet egy 2020-tól kisadózó egyéni vállalkozó számára, ha a magasabb ellátás érdekében a szülés várható időpontját 2-3 hónappal megelőzően munkaviszonyt létesítene? Milyen összegű munkabérrel érdemes bejelenteni, hogy maximális ellátást kapjon?
6. cikk / 41 Szerződés szerinti munkabér
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
7. cikk / 41 Egyéni vállalkozó táppénzének alapja
Kérdés: Miért nem a tényleges jövedelem alapján állapították meg a táppénz összegét annak az egyéni vállalkozónak, aki 2021. szeptember 15-től kezdte meg a tevékenységét, előtte augusztus 31-ig munkaviszonyban állt, és október 11-től keresőképtelen? A vállalkozó október hónapban 300 ezer forint kivétet számolt el, a táppénzt mégis a minimálbér alapulvételével állapították meg.
8. cikk / 41 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
9. cikk / 41 Apa GYED-e
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a közalkalmazottként dolgozó, magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez? A gyermek édesanyja egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozását?
10. cikk / 41 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?