Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk tanácstalansága a kérdést illetően, mivel az idevágó egyes jogszabályok között koránt sincs azonosság. Kezdjük az új Ptk.-val, amely a 3:112. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt a munkavállalónak az elmaradt munkabér késedelmi kamata után az egyéni járulékokat nem kell lerónia, továbbá mivel nem adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján kerül kifizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azonban utána biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés:

Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Részlet a válaszából: […] ...kell leróni, amennyiben pedig– a minimálbér 30 százalékát eléri, akkor utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adón túl az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíj- és 7 százalék egészségbiztosítási járulék) is meg kell fizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés:

Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.

Részlet a válaszából: […] ...b) pontja és (2) bekezdés h) pontja]. Amennyiben a megbízási díj a jelzett összeghatár alatt marad, az ügyvezetőtől az előbb említett egyéni járulékokat levonni nem kell, azonban annak összege után a társaság szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Lakásszövetkezet nyugdíjas elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli egy lakásszövetkezet elnöki tisztséget ellátó nyugdíjas tagját abban az esetben, ha évente egyszer, illetve ha havi rendszerességgel kap tiszteletdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...R. 4. § (5) bekezdése]. Amennyiben az elnök biztosítási kötelezettsége az előzőek szerint megállapítható, a lakásszövetkezet egyéni járulékok címén 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, továbbá 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételből az adóelőleg-alapot képező jövedelem után az általános szabályok szerint kell a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgy­havi személyi alapbért kell személyi alapbérnek tekinteni. Álláspontunk szerint a kérdésben leírt körülmények okán sem az egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó tekintetében nem keletkezik a társaság számára utólag rendezendő járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető tag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli egy kft. ügyvezetői tevékenységet ellátó nyugdíjas tagja részére kifizetett tiszteletdíj összegét? A tag önállóan látja el a vezető tisztségviselői feladatokat.
Részlet a válaszából: […] ...minősülő tag nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő. Ennek megfelelőn az említett jövedelem után egyéni járulékként csak 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli, míg a társaságnak a szociális hozzájárulási adó helyett a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.
1
2
3
…
6