Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem ugyanazon elbírálás alá tartozik, mint a jogviszony fennállása alatt szerzett jövedelem, ezért nem képezi az egyéni járulékok alapját.Az előzőektől eltérően kell elbírálni a következő esetet. Egy magánszemély 2017-ben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kft. mindkét munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít egy másik cégnél? Az ügyvezetőségre tekintettel részmunkaidős munkaviszonyban kell lenniük a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen heti 36 órát elérő munkaviszonyuk miatt csak a tényleges tagi jövedelmük után kell a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat megfizetni.Visszatérve tehát a konkrét kérdésre: egyáltalán nem szükséges a munkaviszony fenntartása, sőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...is kell fizetniük. Mivel a személyijövedelemadóelőleg-alapot képező juttatások képezik a munkavállalókat terhelő egyéni járulékok és a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, ezért a kérdéses esetben elmondható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...mit ért kérdezőnk "normál munkabér adózása" alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a válaszunk nemleges. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, azaz munkabérük után a kifizetőnek le kell rónia a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a nem nyugdíjas tagot egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a kft.-t 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. szociális hozzájárulási adó, kifizetői szja, egészségügyi hozzájárulás), valamint a munkavállaló távolléti díjából levont egyéni járulékok tanulmányi szerződés alapján juttatott támogatásnak nem tekinthetők. Mindebből következően véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
2
3
4
9