Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy a kérdésben említett esetben a járulékalapot képező jövedelmekből egyéni járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ezek a juttatások munkaviszonyból származó egyéb jövedelemnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból le kell vonni az egyéni járulékokat, azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló munkabéréből egyéni járulékként pénzbeli egészségbiztosítási, illetve munkaerőpiaci járulékot is kell vonni. A pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokból látható, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyes munkaviszonyokban előírt munka­időt mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó esetében össze kell számítani. Amennyiben az összeszámítás eredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után

Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóról van szó.A Tbj-tv. 25. §-a arról rendelkezik, hogy a saját jogú öregségi nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme után egyéni járulék címén csak 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, illetve állása elvesztése esetén munkanélküli-ellátásra a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasnak – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett köteles egyéni járulékként a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Szolgálati nyugdíjas egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?
Részlet a válaszából: […] ...személyre ez év január 1-jétől az általánosszabályok vonatkoznak.Munkaviszonyában tehát az általános szabályok szerintterhelik az egyéni járulékok, azaz meg kell fizetnie a pénzbeliegészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetettjárulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettségmegállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összegből egyéni járulékot vonni nem kell.Egészségbiztosítási járulékot azért nem, mert a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b)pontja értelmében a szabadságmegváltás nem képezi egészségbiztosítási járulékalapját, nyugdíjjárulékot pedig azért nem, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogával -havi 125 ezer forint alapulvételével kell megfizetni.Ez a minimális járulékalap nemcsak a társadalombiztosítási,hanem az egyéni járulékokra is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2
3