Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...13. § (2) bekezdése].Az említett ellátásokban részesülő munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért munkabérét egyéni járulékként – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló heti 36 órát meghaladó munkaviszony esetén utánuk a kft.-ben társas vállalkozóként szociális hozzájárulási adót, illetőleg egyéni járulékot csak akkor kell fizetni, ha részükről jövedelem felvételére kerül sor. Mindez egyet jelentene azzal, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Csökkenthető valamilyen módon egy őstermelői tevékenységet folytató nappali tagozatos egyetemi hallgató társadalombiztosítási terhe, aki jelenleg a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, tekintettel arra, hogy tevékenységét 2015. július 1-jén kezdte meg?
Részlet a válaszából: […] ...a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó csak a tényleges kivétje után köteles megfizetni az egyéni járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót, amennyiben közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...(legfeljebb a jövedelmek adóévek közötti elhatárolásánál bír jelentőséggel), míg a szociális hozzájárulási adó és az egyéni járulékok (10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […] ...válik,aki után legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni a 27százalékos szociális hozzájárulási adót, egyéni járulékként pedig a minimálbéralapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér 150százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Nyugdíjas munkavállaló közterheinek revíziója

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és munkavállalói járulék önrevízióján kívül van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója elmulasztotta bejelenteni, hogy 2007 februárjától öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2005. július 12-től 44 év munkaviszonya után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? A magánszemélynek kell-e önrevízióznia a személyijövedelemadó-bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...elő, hiszen anyugdíjazás feltétele a jogviszony megszüntetése.A kérdésben vázolt helyzetben a foglalkoztatónak egyetlenteendője van: az egyéni járulékok vonatkozásában elvégezni az önellenőrzést. (Anyugdíjas munkavállaló 2006 decemberéig nem fizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Magyarország EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...is kelljárulékokat fizetni.A kifejtettek alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5százalék nyugdíjjárulék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] A feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Napjainkban a munkavállalók foglalkoztatásának gyakoriformája az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás,mely az így foglalkoztatott munkavállalók közterheinek egyszerűsített módontörténő megfizetésével segíti elő a foglalkoztatóként jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.
1
2
3