Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] 2019-től bármilyen formában valósul meg a munkáltatói juttatás (például helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vásárlási utalvány stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...járulékmentes. A felette levő 9300 forint munkaviszonyból származójövedelem, amelyből a munkavállaló személyi jövedelemadót és egyéni járulékokatfizet. A munkáltatónak ez után az összeg után meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...feletti résztag személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képez, amely után valamennyijárulékot – így az egyéni járulékokat is – meg kell fizetni.Ez utóbbiak tekintetében a Tbj-tv. 50. § (2) bekezdése úgyrendelkezik, hogy a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.