Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A kifizetésre különmegállapodás alapján kerül sor, így ajuttatás személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek minősül. Azegyéb jövedelem viszont a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint nemképez járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes havi minimálbér 15 százalékát megnem haladó része (2007-ben 9825 forint). A megjelölt értékhatáron felül adottdíjazásokat egyéb jövedelem címén személyi jövedelemadó és 11 százalékosegészségügyi hozzájárulás terheli [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben akifizetőnek semmilyen levonási és fizetési kötelezettsége sincs.Az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészébenegyéb jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. A 28. § pedig arról rendelkezik, hogy egyéb jövedelem a kifizetés adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része.A minimálbér 15 százaléka jelenleg 7950 forint, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.