Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része [Szja-tv. 1. számú melléklet 4.12.1. b) pont]. Az e fölötti rész egyéb jövedelemként esik adókötelezettség alá. Biztosítási jogviszonyról a cég és a támogatott egyetemi hallgatók viszonylatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes haviminimálbért meg nem haladó összeg. Az e fölötti rész egyéb jövedelemkéntadóköteles, ami után a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli,valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Felnőttoktatásban részt vevő tanulók gyakorlati képzése

Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a felnőttoktatásban részt vevő tanulók gyakorlati idejére fizetett havi 25 000 forint összegű juttatás? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett összeg után? A gyakorlati foglalkoztatást biztosító cég együttműködési megállapodást kötött az iskolával, de a tanulókkal nem tud szerződést kötni, mert felnőttoktatásra nem terjed ki a Szak-tv. Milyen jogviszonyban tarthatja nyilván az iskola a tanulókat, és hogyan tudja bejelenteni őket a T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...ponja e)vagy f) pontja alapján nem tekinthetjük adóterhet nem viselő járandóságnak, ígyaz általános – az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemre vonatkozó -szabályok szerint kell utána a személyi jövedelemadót levonni belőle. Ezen túlmenően a kifizetőnek le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv.28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltakszerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Fk-tv. 48. § (3) bekezdése értelmében az alap- ésmesterképzésben részt vevő hallgató, amennyiben gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes havi minimálbér 15 százalékát megnem haladó része (2007-ben 9825 forint). A megjelölt értékhatáron felül adottdíjazásokat egyéb jövedelem címén személyi jövedelemadó és 11 százalékosegészségügyi hozzájárulás terheli [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben akifizetőnek semmilyen levonási és fizetési kötelezettsége sincs.Az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészébenegyéb jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. A 28. § pedig arról rendelkezik, hogy egyéb jövedelem a kifizetés adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része.A minimálbér 15 százaléka jelenleg 7950 forint, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
2