Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenné,főszabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenülmegelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képezőjövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van legalább 180naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatásijárulék, az Ekho-tv. alapján a kifizetőt terhelő 3,3 százalék mértékűegészségbiztosítási járulék és az említett jövedelmet terhelő egészségügyihozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos járulékmértékek szerinti – 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, – a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot(amennyiben a juttatásban részesült magánszemély egyidejűleg heti 36 órát elérőfoglalkoztatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

2005. évi osztalék ehója

Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulást, amíg az a2006-ban megfizetett 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 19. § (1)bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2)bekezdése alapján megfizetett baleseti járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] ...14 százaléka: 168000 forint(A) A magánszemély járulékalapot képező jövedelme után amunkáltatója által 2007. évben megfizetett egészségbiztosítási járulék (8százalék): 360000 forint2006. évi osztalék után fizetendő 4 százalékos eho (a 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig terheli egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatóiegészségbiztosítási járulék, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék(2006. augusztus 31-éig a Tbj-tv. 39. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát.Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, ha a személyi jövedelemadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.