1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat egymást követőhónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval, az egészségbiztosítási járulék,a nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalóijárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban állónak minősül: azaz – tekintettelheti 36 órát elérő fennálló jogviszonyára – nem kötelezett pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére, illetve nem kell utána afoglalkoztatónak tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...egyetlen napra sem volt járulékalapot képezőjövedelme. A szabadságmegváltás után a foglalkoztatottnak nem kell megfizetniea 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, tehát annak összegéből ezt nemkell levonni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme. 2003. január 1-jétől a szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján már nem alapja a 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, tehát összegéből ezt nem kell levonni. A végkielégítés a szabadságmegváltással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha ekkor ténylegesen hozzá is jutott volna.Első lépésként meg kell határozni a dolgozó 1999. évi egyéni járulékának (a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is, hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.